Hírek

Kvantumtechnológiai nyár Budapesten

2024. június 13.

Június 10. és június 20. között három budapesti kvantumtechnológiai szakmai esemény szervezésében is fontos szerepet játszik a BME Fizikai Intézet. 
 
A Defects in Solids for Quantum Technologies (DSQT) konferencia június 10-től 14-ig kerül megrendezésre az ELTE TTK Déli épületében. Az elmúlt évtizedek kutatásai világossá tették, hogy a félvezetőkben létrehozható ponthibák a kvantumtechnológia mind a négy fő területén, kvantumszámításban, kvantum-szimulációban, kvantumos kommunikációban, és kvantumos érzékelésben is jól alkalmazhatók. A konferencia ezen terület világszerte elismert vezető szakértőit hozza Budapestre. A nemzetközi szervezőbizottság magyar tagjai Gali Ádám (HUN-REN Wigner FK és BME Fizikai Intézet) és Ivády Viktor (ELTE). 
 
Június 17-18-án a BME Q épületében kerül megrendezésre a 28 európai szervezetet tömörítő OpenSuperQPlus konzorcium találkozója. Az akadémiai-ipari összefogásban zajló Horizont Európa nagyprojekt hosszútávú célja egy 1000 kvantumbitből álló, szupravezető technológián alapuló kvantumszámítógép kifejlesztése. A magyar kutatóhelyek közül a BME TTK és a HUN-REN Wigner FK vesz részt az OpenSuperQPlus projektben, elméleti támogatást adva a kvantumszámítógép fejlesztéséhez. A budapesti találkozót a BME képviseletében Asbóth János és Pályi András, a HUN-REN Wigner képviseletében pedig Kálmán Orsolya és Zimborás Zoltán szervezi. 
 
Június 19-20-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon zajlik majd a Recent Advances in Quantum Computing and Technology (ReAQCT) konferencia. A konferenciát több budapesti egyetem és kutatóhely közösen szervezi, a BME-t a szervezőbizottságban Pályi András (BME TTK), a programbizottságban pedig Asbóth János (BME TTK) és Udvary Eszter (BME VIK) képviseli. 
 
A DSQT és a ReAQCT konferenciák a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium támogatásával valósulnak meg. 
 

Gordon Moore öröksége

2024. június 12.

A félvezetőipar fejlődésében kulcsszerepet játszó, tavaly elhunyt Gordon Moore-ra emlékező cikk jelent meg a Fizikai Szemlében, Simon Ferenc, a BME Fizikai Intézet egyetemi tanárának társszerzői közreműködésével.

 

Fürjes Péter, Simon Ferenc, Volk János
Gordon Moore öröksége
Fizikai Szemle, 2024. május, 169. oldal
A cikk pdf formátumban: [pdf].

 

Link: 
https://fizikaiszemle.elft.hu/szemle/129

MTA Fizikai Díj Asbóth Jánosnak

2024. május 18.

A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén Fizikai Díjat kapott Asbóth János, a BME Fizikai Intézet docense, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium kutatója. János a díjat május 15-én, a Fizikai Tudományok Osztályának tudományos ülésén vette át, ahol kutatási eredményeit is bemutatta "Hogyan akadályozza meg a topológia az Anderson-lokalizációt egy és két dimenzióban" című előadásában. Idén Fizikai Fődíjban részesült Kürti Jenő, a Fizikai Díjat pedig kollégánkkal együtt Pásztor Gabriella és Szőllősi Gergely kapta meg. Gratulálunk!

 

Az MTA 2024-es közgyűlésének programja: pdf. 

 

Felhívás - Gábor Dénes Ösztöndíj

2024. április 29.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának Fizikai Intézete meghirdeti a Gábor Dénes Ösztöndíjat. Az ösztöndíj a BME fizikus-mérnöki alapképzésén tanuló, kiemelkedően eredményes külföldi hallgatók támogatását szolgálja.

 

Jelentkezési határidő 2024. május 6.

 

További részletek és jelentkezési lap (angolul) ebben a Word dokumentumban.

 

Fizikából az első helyen a BME

2024. április 16.

A nemzetközileg elismert QS World University Rankings 2024-es szakterületi rangsorában fizikából a BME-t rangsorolja Magyarországon az első helyen.
 
Kiemelkedő kutatási teljesítménye mellett a BME fizikusainak nemzetközi hírneve és folyamatosan megújuló képzési kínálata is hozzájárulhatott ehhez a rangos eredményhez: a BME Természettudományi Kara 2023-ban - Fizika BSc és Fizikus MSc képzése mellett – nagy sikerrel indított angol nyelvű Fizikus-mérnök alapképzést, 2024 őszétől pedig önálló Orvosi fizika mesterképzést is kínál.

 

Ismeretterjesztő cikk a Poynting-vektorról

2024. március 18.

Hogyan terjed az energia az erőműtől a fogyasztóig? Erről szól a BME Fizikai Intézet munkatársainak új ismeretterjesztő cikke a Fizikai Szemlében.

 

Fürjes Bálint, Dóra Balázs, Simon Ferenc
Az elektromágneses sugárzás távolhatása, avagy mire jó a Poynting-vektor; illetve tudunk-e a fénynél gyorsabban haladó jeleket előállítani?
Fizikai Szemle, 2024/03

 

A cikk pdf formátumban: pdf

 

Link: 
https://physics.bme.hu/Poynting2024

Egyelektron-kvantumbitek vezérlése

2024. február 10.

Félvezető-alapú egyelektron-kvantumbitek vezérlését helyezheti új alapokra a TU Delft (Hollandia), az ELTE és a BME kísérleti-elméleti együttműködése. Publikáció a Physical Review Lettersben. 
 
A hagyományos számítástechnika félvezetőkön alapul. Napjaink legjobb kvantumszámítási platformjai viszont szupravezetőkből vagy vákuumban lebegtetett atomokból állnak. Léteznek félvezető alapú kvantumszámítógép-prototípusok, de ezek egyelőre lemaradnak fejlettebb versenytársaik mögött.
 
Ezekben a kvantumszámítógépekben a logikai kapukat úgy hajtják végre, hogy rövid elektromágneses impulzusokat küldenek a qubitekre. A semleges atomos kvantumszámítógépekben bizonyos kapuk „bikromatikus átmenetek” (más néven „kétfotonos átmenetek”) révén valósulnak meg, azaz két különböző frekvenciájú impulzus összjátéka szükséges a kapu végrehajtásához. Az új cikkben a kutatók a félvezető-alapú egyelektron- kvantumbitek bikromatikus koherens vezérlésének felfedezéséről számolnak be. Az eredményekhez magyar kutatók, köztük Pályi András, a BME Fizikai Intézet docense, is hozzájárultak, mégpedig a Menno Veldhorst (TU Delft) csoportjában elvégzett kísérletek részletes elméleti értelmezésével és elemzésével. A szerzők arra számítanak, hogy az új vezérlési mechanizmus hasznosítható lesz egyrészt a qubitek szelektív megcímzésére, másrészt a logikai műveletek hatékony párhuzamosítására, nagyskálás, kétdimenziós kvantumbit-regiszterekben. 
 

A BME-n ezt a kutatást az NKFIH a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumon és az FK132146 pályázaton keresztül, az Európai Unió pedig az IGNITE Horizont Európa projekten keresztül támogatta.

 

Valentin John, Francesco Borsoi, Zoltán György, Chien-An Wang, Gábor Széchenyi, Floor van Riggelen-Doelman, William I. L. Lawrie, Nico W. Hendrickx, Amir Sammak, Giordano Scappucci, András Pályi, and Menno Veldhorst
Bichromatic Rabi Control of Semiconductor Qubits
Phys. Rev. Lett. 132, 067001 – Published 8 February 2024
https://journals.aps.org/prl/abstract/10.1103/PhysRevLett.132.067001
 
 

 

Link: 
https://journals.aps.org/prl/abstract/10.1103/PhysRevLett.132.067001

Oldalak