Hírek

Hogyan működik egy szupravezető tranzisztor?

2024. október 31.

Megjelent a BME Fizikai Intézet Nanoelektronika Kutatócsoportjának cikke a szupravezető tranzisztorok kapcsolási mechanizmusáról a Nature Communications folyóiratban.

 

A bme.hu portál részletes összefoglalót közölt a kutatásról.

 
Tosson Elalaily, Martin Berke, Ilari Lilja, Alexander Savin, Gergő Fülöp, Lőrinc Kupás, Thomas Kanne, Jesper Nygård, Péter Makk, Pertti Hakonen & Szabolcs Csonka 
Switching dynamics in Al/InAs nanowire-based gate-controlled superconducting switch
Nature Communications 15, 9157 (2024)
 
A BME-s kutatók nemzetközi együttműködésben készült összefoglaló cikke a területről:
Leon Ruf, Claudio Puglia, Tosson Elalaily, Giorgio De Simoni, Francois Joint, Martin Berke, Jennifer Koch, Andrea Iorio, Sara Khorshidian, Peter Makk, Simone Gasparinetti, Szabolcs Csonka, Wolfgang Belzig, Mario Cuoco, Francesco Giazotto, Elke Scheer, Angelo Di Bernardo
Gate control of superconducting current: Mechanisms, parameters and technological potential
https://arxiv.org/abs/2302.13734

 

Link: 
https://www.bme.hu/hirek/241029/bme-ttk-fizika-tanszek-kutatas-szupravezeto-tranzisztorok

Fizikai Nobel-díj a neurális hálókért

2024. október 08.

A 2024-es fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield amerikai fizikus és Geoffrey E. Hinton brit-kanadai informatikus kapták, a mesterséges neurális hálókkal történő gépi tanulást elősegítő felfedezéseikért. 
 
Ellentmondásosnak tűnhet a hír, hiszen a gépi tanulás inkább az informatika területéhez tartozik, mint a fizikához. Ezt az ellentmondást feloldja, hogy a díjat érdemlő mesterséges neurális hálókat statisztikus fizikai modellek inspirálták. Hopfield az egyik legegyszerűbb, legtöbbet vizsgált statisztikus fizikai modellre, az ún. Ising-modellre alapozva alkotta meg saját memória-modelljét, melynek alaposabb megértését a spinüvegek elméletében alkalmazott módszerek tették lehetővé. Hinton pedig Hopfield modelljének egy sztochasztikus kiterjesztését dolgozta ki, amiben a statisztikus fizika egy másik sarokköve, a Boltzmann-eloszlás játszik kulcsszerepet. 
 
A fizika nem csak inspirációként szolgált a gépi tanulás modelljeihez, de alkalmazza is azokat. “A díjazottak munkája mára sok hasznot hajtott. Fizikusként számos területen alkalmazzuk a mesterséges neurális hálókat, például speciális tulajdonságú új anyagok kifejlesztésére” — nyilatkozta Ellen Moons, a fizikai Nobel-díj-bizottság elnöke.
 
A BME Fizikai Intézet fizika BSc, fizikus-mérnök BSc, és fizikus MSc képzésein hangsúlyos szerepet kap a statisztikus fizika (kurzusok: Statisztikus fizika 1, Statisztikus fizika 2, Rendezetlen rendszerek fizikája) és a gépi tanulás (kurzusok: Bevezetés a gépi tanulásba, Mesterséges intelligencia az adattudományban) is. A BME Fizikai Intézet munkatársai kutatásaikban alkalmazzák és fejlesztik is a gépi tanulás módszereit: alkalmazásra példa egy neurális hálón alapuló malária-diagnosztikai eljárás kidolgozása, fejlesztésre pedig egy hardver-szinten, memrisztorokkal megvalósított Hopfield-féle neurális háló realisztikus szimulációja.
 
Összefoglaló a Nobel-díj oldalán: https://www.nobelprize.org/prizes/physics/2024/summary/ 
 
Link: 
https://www.nobelprize.org/prizes/physics/2024/summary/

Antiferromágneses domének feltérképezése

2024. október 01.

Szokatlanul erős irányfüggő fényelnyelést figyeltek meg a BME Fizikai Intézet kutatói LiCoPO4-ban. Ezt az optikai kontrasztot az antiferromágneses domének megjelenítésére használták, amelyek általában rejtve vannak a hagyományos mikroszkópos technikák elől. Eredményeiket a Physical Review B-ben Letter-ként tették közzé, amit a szerkesztők ajánlanak, valamint a Physics Magazine-ban egy szinopszis is kiemeli ezt a tanulmányt.
 

B. Tóth, V. Kocsis, Y. Tokunaga, Y. Taguchi, Y. Tokura, and S. Bordács
Imaging antiferromagnetic domains in LiCoPO4 via the optical magnetoelectric effect
 
Összefoglaló a Physics Magazine-ban:
Charles Day
Imaging Antiferromagnetic Domains

 

Link: 
https://journals.aps.org/prb/abstract/10.1103/PhysRevB.110.L100405

Lézeres kutatások a BME Fizikai Intézetben

2024. szeptember 21.

A Fizikai Szemle szeptemberi számában az Atomfizika Tanszék és a Fizika Tanszék kutatói számolnak be az intézetünkben folyó lézeres kutatásaikról.

 

Barócsi Attila, Bokor Nándor, Bordács Sándor, Erdei Gábor, Gádoros Patrik, Holló Csaba, Koppa Pál, Kornis János, Lenk Sándor, Maák Pál, Papp Zsolt, Sarkadi Tamás, Simon Ferenc
Lézeres kutatások a BME TTK Fizikai Intézetében
Fizikai Szemle, 312. oldal, 2024/9-es szám
A cikk pdf formátumban.

 

Link: 
https://fizikaiszemle.elft.hu/szemle/132

Újfajta fényforrás a terahertzes tartományban

2024. szeptember 02.

Gyémánt-alapú, az elektromágneses spektrum terahertzes tartományában működő fényforrást alkottak a BME kutatói. A kutatási eredményeket a Science Advances folyóirat közölte.

 

Összefoglaló a bme.hu-n: https://www.bme.hu/hirek/240827/terahertz-sugarzas-kutatas-ttk

 

Sándor Kollarics, Bence Gábor Márkus, Robin Kucsera, Gergő Thiering, Ádám Gali, Gergely Németh, Katalin Kamarás, László Forró, Ferenc Simon
Terahertz emission from diamond nitrogen-vacancy centers
Science Advances 10, eadn0616 (2024)
https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.adn0616

 

Link: 
https://www.bme.hu/hirek/240827/terahertz-sugarzas-kutatas-ttk

Munkatársaink nyerték az Fizikai Szemle nívódíját

2024. július 31.

A Fizikai Szemle egyik nívódíját 2024-ben a BME Fizikai Intézet munkatársai, Kucsera Robin és Simon Ferenc kapták, a folyóírat oktatási rovatában megjelent cikkükért:
 
Kucsera Robin, Simon Ferenc
A folyamatok megfordíthatatlansága és a spinechó
Fizikai Szemle, 2023. októberi szám
 
A másik 2024-es nívódíjat Pásztor Gabriella (ELTE) kapta a Fizikai Szemlében megjelent tanulmányáért.  
 
Korábbi hírünk Kucsera Robin és Simon Ferenc cikkéről: https://physics.bme.hu/Echo2023?language=hu
 
Link: 
http://elft.hu/tarsulatrol/dijak/a-tarsulat-altal-adomanyozhato-kituntetesek-es-dijak/marx-gyorgy-fizikai-szemle-nivodij/

Ultrahosszú töltésélettartam napelemekben

2024. július 02.

A Fizikai Intézet munkatársai a Semilab Zrt.-vel együttműködve vizsgáltak újtípusú napelem-alapanyagokat. Publikáció a Advanced Energy & Sustainability Research folyóiratban.
 
Az újtípusú, ún. perovszkit alapú napelemanyagokkal szemben az a várakozás, hogy a hagyományos, szilícium alapú napelemeknél jobb hatásfokkal, az optikai spektrum más tartományait is hasznosítva vezetnek el a nagyhatásfokú fotovoltaikus eszközök új generációjához. A területen azonban egyelőre számtalan nyitott kérdés van, ezek közül az egyik legfontosabb a létrejövő töltéshordozók élettartama és az élettartamot leíró fizikai folyamatok leírása. Ebben értek el új eredményeket a Semilab Zrt. kutatóival együttműködve munkatársaink a Kooperatív Doktori Program keretében. A teljes tanulmány az Advanced Energy & Sustainability Research 2024. júniusi számában jelent meg, mely ingyenesen elérhető itt. 
 
András Bojtor, Dávid Krisztián, Ferenc Korsós, Sándor Kollarics, Gábor Paráda, Thomas Pinel, Márton Kollár, Endre Horváth, Xavier Mettan, Hidetsugu Shiozawa, Bence G. Márkus, László Forró, Ferenc Simon
Millisecond-Scale Charge-Carrier Recombination Dynamics in the CsPbBr3 Perovskite
Advanced Energy & Sustainability Research
 

 

Kvantumtechnológiai nyár Budapesten

2024. június 13.

Június 10. és június 20. között három budapesti kvantumtechnológiai szakmai esemény szervezésében is fontos szerepet játszik a BME Fizikai Intézet. 
 
A Defects in Solids for Quantum Technologies (DSQT) konferencia június 10-től 14-ig kerül megrendezésre az ELTE TTK Déli épületében. Az elmúlt évtizedek kutatásai világossá tették, hogy a félvezetőkben létrehozható ponthibák a kvantumtechnológia mind a négy fő területén, kvantumszámításban, kvantum-szimulációban, kvantumos kommunikációban, és kvantumos érzékelésben is jól alkalmazhatók. A konferencia ezen terület világszerte elismert vezető szakértőit hozza Budapestre. A nemzetközi szervezőbizottság magyar tagjai Gali Ádám (HUN-REN Wigner FK és BME Fizikai Intézet) és Ivády Viktor (ELTE). 
 
Június 17-18-án a BME Q épületében kerül megrendezésre a 28 európai szervezetet tömörítő OpenSuperQPlus konzorcium találkozója. Az akadémiai-ipari összefogásban zajló Horizont Európa nagyprojekt hosszútávú célja egy 1000 kvantumbitből álló, szupravezető technológián alapuló kvantumszámítógép kifejlesztése. A magyar kutatóhelyek közül a BME TTK és a HUN-REN Wigner FK vesz részt az OpenSuperQPlus projektben, elméleti támogatást adva a kvantumszámítógép fejlesztéséhez. A budapesti találkozót a BME képviseletében Asbóth János és Pályi András, a HUN-REN Wigner képviseletében pedig Kálmán Orsolya és Zimborás Zoltán szervezi. 
 
Június 19-20-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon zajlik majd a Recent Advances in Quantum Computing and Technology (ReAQCT) konferencia. A konferenciát több budapesti egyetem és kutatóhely közösen szervezi, a BME-t a szervezőbizottságban Pályi András (BME TTK), a programbizottságban pedig Asbóth János (BME TTK) és Udvary Eszter (BME VIK) képviseli. 
 
A DSQT és a ReAQCT konferenciák a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium támogatásával valósulnak meg. 
 

Gordon Moore öröksége

2024. június 12.

A félvezetőipar fejlődésében kulcsszerepet játszó, tavaly elhunyt Gordon Moore-ra emlékező cikk jelent meg a Fizikai Szemlében, Simon Ferenc, a BME Fizikai Intézet egyetemi tanárának társszerzői közreműködésével.

 

Fürjes Péter, Simon Ferenc, Volk János
Gordon Moore öröksége
Fizikai Szemle, 2024. május, 169. oldal
A cikk pdf formátumban: [pdf].

 

Link: 
https://fizikaiszemle.elft.hu/szemle/129

Oldalak