Hírek

Fizikai Díj Bordács Sándornak

Kimagasló tudományos tevékenysége elismeréseként érdemelte ki a BME Fizikai Intézet docense a Magyar Tudományos Akadémia díját. Gratulálunk!

 

A Fizika Tanszék Komplex Mágneses Szerkezetek kutatócsoportját vezető Bordács Sándor a modern optika és szilárdtestfizika kiemelkedő tehetségű kutatója, aki egy személyben kreatív kísérletező és elméleti modellalkotó. Több új, az optikai kommunikáció és adattárolás szempontjából kiemelt jelentőségű optikai jelenséget fedezett fel és értelmezett, melynek köszönhetően szakterületén belül komoly nemzetközi elismerést vívott ki.
 
Bordács Sándor honlapja: https://dept.physics.bme.hu/Bordacs_Sandor
 
A Komplex Mágneses Szerkezetek kutatócsoport honlapja: https://dept.physics.bme.hu/ComplexMagnetism
 
 

Ultra-hosszú spin-élettartam grafitban

A Fizikai Intézet munkatársainak Nature Communications-ben közölt kísérleti eredményei új perspektívát nyitnak a grafit spintronikai alkalmazásában.

 

B. G. Márkus, M. Gmitra, B. Dóra, G. Csősz, T. Fehér, P. Szirmai, B. Náfrádi, V. Zólyomi, L. Forró, J. Fabian & F. Simon 
Ultralong 100 ns spin relaxation time in graphite at room temperature
Nature Communications 14, 2831 (2023)
https://www.nature.com/articles/s41467-023-38288-w 

Most pénteken: Miért telik az idő?

Közeledik a következő Science Campus előadás! Most pénteken, 16:00-kor az F3213 teremben és a Galileo Webcaston: https://www.galileowebcast.hu/live/live_20230331.html  
 
Takács Gábor, a BME TTK Elméleti Fizika tanszék professzora a fizika egyik alapvető kérdését teszi fel: Miért telik az idő? Gyertek, hallgassátok meg!
 
Időpont: 2023. március 31., péntek, 16:00
Helyszín: BME F épület, Budafoki út 8., 2. emelet F3213-as terem. 
 
A témában Takács Gábor nemrég szerepelt az MTV Multiverzum műsorában is: 

Publikáció a Nature Communications-ben

Gali Ádám csoportjának legutóbbi kutatási eredménye – ami a Nature Communications-ben jelent meg – bizonyítja, hogy a hibakomplexumok kialakulásának reakciókinetikája nem garantálja, hogy ezek elérjék az egyensúlyi állapotot. Ez teljesen megváltoztathatja szimulációs stratégiáinkat, amelyekkel a hibagyártási folyamatainkat tervezzük a kvantumszámítógép-hardverek aktuális generációjának előállítása során. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban és a BME Atomfizika Tanszékén működő kutatócsoportból a BME-s társszerzők Udvarhelyi Péter tudományos munkatárs és Gali Ádám egyetemi tanár. 
 
Peter Deák, Péter Udvarhelyi, Gergő Thiering, and Adam Gali

 
A szigetelőkben és félvezetőkben elhelyezkedő ponthibák tervezett gyártása kulcsszerepet játszik az elektronikai, fotovoltaikus és optikai eszközeink előállítása során. Jelenleg a kutatások élvonalához tartozik a megfelelő tulajdonságú ponthibák előállítása kvantumszámítógépek, kvantumkommunikációs berendezések és kvantumos mérőeszközök számára. Itt a létrehozott ponthibák helyének nagyon precíz kontrollja kifejezetten fontos kérdés [1]. A nanotechnológiai gyártási eljárások és az ionimplantáció fejlődését kihasználva a ponthibákat irányítottan tudjuk elhelyezni az anyagban – még azokat is, amelyek természetes módon nem is jönnek létre. Az új implantációs és besugárzásos technológiák fejlődése forradalmasította az anyagtudományt és a rá támaszkodó ipart. Mindazonáltal a besugárzásos technikák gyakran eredményeznek helyváltoztatásra is képes hibákat a kvantumhardverként létrehozott ponthiba mellett, és ezek aztán egymással is kombinálódva stabil hibakomplexumokat hoznak létre. Ha megértjük az atomi szintű folyamatokat, amelyek a célhiba és a parazitahibák létrejöttét, reakcióit, majd stabilitását szabályozzák, kitapossuk az utat a megbízható kvantumhardverelemek gyártása felé.
 
Mindemellett óriási az arra irányuló igény, hogy az új technológiák igényeihez új megoldásokat is találjunk – nemcsak új gyártási eljárásokat, hanem teljesen új ponthibákat a megfelelő funkciókhoz. Ezeknek a keresése az eddigieknél pontosabb, az új rendszerek tulajdonságait jobban előrejelző atomi szintű szimulációs megoldásokat igényel [2, 3]. Az algoritmusok legújabb fejlődési iránya és a rendelkezésre álló nagy számítási teljesítmény ezeknek a kutatásoknak az irányát is már eltolta a gépi tanulásos technológiák alkalmazása felé. A ponthibák nagy többsége komplexeket alkot, amelyek változatos konfigurációkban léteznek, és a gépi tanulásos eljárások képesek megtalálni ezek közül az energetikailag legstabilabbakat az adott alkalmazásra jellemző környezetben. Általában arra számítunk, hogy ezek a legstabilabb konfigurációk tényleg ki is alakulnak, azaz a gyártástechnológiában praktikusan elérhető célállapotot jelentenek.
 
Gali Ádám kutatócsoportja pontos atomi szimulációk révén mutatta meg, hogy az egyes stabil komplexek kialakulásához elvileg elvezető reakcióutak kinetikája megakadályozhatja az energetikailag kedvező végállapot elérését [4]. Sőt, ez az effektus egy kulcsfontosságú szilíciumbeli hibakomplexum esetében is megmutatkozott, miközben ez a hibakomplexum a jövőbeni kvantumkommunikációs és kvantumszámítástechnikai eszközök egyik ígéretes jelöltje. A stabil végállapotot kereső algoritmusok tehát nem mindig képesek az adott feltételeknek megfelelő rendszert megtalálni. Ez az eredmény ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a félvezetőkben implantációval vagy besugárzással gyártott ponthibák reakciókinetikája a hibafizikában és a hibagyártásban.
 
Hivatkozások
 
[1] Quantum guidelines for solid-state spin defects
, Gary Wolfowicz, F. Joseph Heremans, Christopher P. Anderson, Shun Kanai, Hosung Seo, Adam Gali, Giulia Galli, David D. Awschalom
, Nature Reviews Materials 6, 906 (2021).
 
[2] Ab initio theory of the nitrogen-vacancy center in diamond
, Adam Gali
, Nanophotonics 8 1907 (2019).
 
[3] Recent advances in the ab initio theory of solid-state defect qubits, 
Ádám Gali
, Nanophotonics, on-line (2023).
 
[4] The kinetics of carbon pair formation in silicon prohibits reaching thermal equilibrium
, Peter Deák, Péter Udvarhelyi, Gergő Thiering, Adam Gali
, Nature Communications 14, 361 (2023).

 

ERC Consolidator Grant Makk Péternek

A Európai Kutatási Tanács közel kétmillió euróval támogatja Makk Péter, a BME Fizikai Intézet docensének nanoelektronikai kutatásait a következő öt évben. Gratulálunk!

 

Hír a bme.hu-n: https://www.bme.hu/hirek/20230131/Ismet_muegyetemi_gyoztes_Europa_legran...

 

Makk Péter Lendület kutatócsoportjának honlapja: https://nanoelectronics.physics.bme.hu/vdWaals_intro

 

ERC Consolidator Grant 2022 eredmények: https://erc.europa.eu/news-events/news/erc-2022-consolidator-grants-results

 

 

Erős spin-rács-csatolás swedenborgitokban

Munkatársunk, Bordács Sándor vezette azt a nemzetközi kutatási együttműködést, aminek új eredményeit a rangos Physical Review Letters folyóirat közölte.

 

Japán, észt, és magyar fizikusok együttműködésében a BME Fizikai intézetének docense az erős spin-rács csatolás egy szokatlan formáját figyelte meg infravörös spektroszkópia segítségével. A multiferroikus Swedenborgitokban a rácsrezgések (fononok) élettartama jelentősen lecsökken, és a fononok erősen szóródnak a rendezetlen, paramágneses fázis fluktuációin.  Az erős csatolást azzal magyarázták, hogy az átmenetifémek pályaszabadsági fokai aktívak maradnak, így a spin-pálya csatoláson keresztül erős spin-rács kölcsönhatás alakul ki. Eredményeik a Physical Review Letters folyóiratban jelentek meg.

 

Vilmos Kocsis, Yusuke Tokunaga, Toomas Rõõm, Urmas Nagel, Jun Fujioka, Yasujiro Taguchi, Yoshinori Tokura, and Sándor Bordács
Spin-Lattice and Magnetoelectric Couplings Enhanced by Orbital Degrees of Freedom in Polar Multiferroic Semiconductors
 

Oldalak