A Műegyetem legfiatalabb szervezeti egységének egy éves munkáját bemutató konferenciát tartottak, ahol átadták a BME és a Pro Progressio Alapítvány 2017. évi Innovációs díját is.

Józsa János rektor emlékeztetett arra, hogy a rangos elismeréssel 2012 óta ösztönzik az innovációs tevékenységet, majd méltatta az eddigi nyerteseket.

Pakucs János kuratóriumi elnök kiemelte: az elmúlt években kitüntetettek esetében olyan termékek kerültek előtérbe, amelyeket a Műegyetem szerves közreműködésével, az intézményben zajló kutatás-fejlesztés révén alkottak meg, és amelyek az adott vállalatnál a termelés és a szolgáltatás területén piaci sikert hoztak. „Idén is ilyen körülmények között megvalósult fejlesztést választottunk a legjobbnak” – tette hozzá.

A 2017. évi Innovációs díjat Erdei Gábor, a Természettudományi Kar (TTK) Atomfizika Tanszék egyetemi docense nyerte el a Módszer és elfogadási kritériumrendszer automata mérőmikroszkópok objektívjének beállításához c. pályaművével.

A díjazott a hallgatóságnak is bemutatta munkáját. Elmondta: a 77 Elektronika Műszeripari Kft. felkérésére dolgozott ki egy olyan interferométeres eljárást, amellyel a mikroszkópobjektívek megfelelő pontossággal beállíthatók, ami után a képminőségük számszerűen ellenőrizhető és mérési adatlappal dokumentálható. Az így kapott optikai jellemzők nagyszámú objektíven történő vizsgálata alapján meghatározott egy minősítési módszert. Ennek segítségével eldönthető, hogy az adott objektívvel felszerelt mérőautomata a végső, komplex tesztelés során jól teljesít vagy megbukik. A kidolgozott minősítő eljárás bevezetése után a beszerelt objektívek bukási aránya nagymértékben csökkent. A szakember útmutatásai alapján a külföldi beszállító módosította a gyártási folyamatot, amelynek így már része a kidolgozott mérés és minősítés. A fejlesztésnek köszönhetően a korszerű, humán kiértékelésnél pontosabb vizeletdiagnosztikai készülékeket egyre több orvosi laborban, kutatóintézetben használhatják. A fejlesztés a BME-nek nettó 67 millió forintos bevételt jelentett.

„A bíráló bizottsági tagok megállapítása szerint a terveknek megfelelően, az arányos pénzügyi  ráfordítás és az egyértelmű hosszú távú fenntarthatóság biztosításával haladnak a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) kiemelt FIEK programjai, így például a folyamatos gyógyszergyártás technológiai modellje, a hatóanyag-tisztítási eljárás, és az 5G világára való felkészítés – hangsúlyozta megnyitó beszédében Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) leköszönő elnöke a BME modell – a közös nevező c. FIEK konferencián a Q épület zsúfolásig megtelt Simonyi Károly nagyelőadójában Józsa Jánosrektor, Kotán Attila, az új kancellár, továbbá rektorhelyettesek, dékánok, professzorok, oktatók, kutatók, a BME FIEK vezetése, társegyetemi vendégek és ipari partnerek jelenlétében.

Az MTA korábbi első embere arra buzdította a résztvevőket, hogy tegyék sikeressé a projektet, ettől ugyanis nagymértékben függ az egyetem jövője, valamint a további finanszírozások is. Az NKFIH vezetője beszámolt arról, hogy 2015-18 között az ország 3 Közép-magyarországi (BME, ELTE, és a Szent István Egyetem) és 5 konvergencia régióbeli helyszínen (Győr, Kaposvár, Miskolc, Debrecen, és Kecskemét egyetemei) 8 FIEK projekt 26,8 + 8 milliárd forint hazai, valamint uniós pályázati forrást nyert el. A modell előnyeit részletezve a nagyközönségnek elmondta: „ez a működési mód lehetőséget ad arra, hogy a munka egy helyre koncentrálódjon, és hogy az együttműködés keretében a vállalati kutatás-fejlesztések összehangolása az egyetemi kutatásokkal egy kölcsönösen előnyös helyzetet teremtsen. A felsőoktatási intézmények ezáltal közvetlenül érzékelhetik az ipari kutatási igényeket, egyúttal érvényesíthetnek az ipari menedzsment szempontokat, a vállalatok pedig számíthatnak a partner infrastrukturális és emberei erőforrásaira. Ugyanakkor jól megvalósul, hogy a felek közösen határozhatják meg a kutatás-fejlesztési célokat, lényegesen felgyorsítva ezzel az eredmények hasznosítását”.

A köszöntő után Józsa János rektor, és Kollár László, FIEK projektvezető ünnepélyes keretek között átadtak egy posztertáblát Pálinkás Józsefnek, összefoglalva rajta a kutatóegyetemtől a FIEK-ig megtett utat. (Kutatóegyetemek azok az elitintézmények lehetnek, amelyek tudományos eredményeiket az oktatásba is képesek közvetíteni. A BME kiemelkedő kutatási tevékenységével, jelentős nemzetközi kapcsolataival, erős tehetséggondozásával 2010 óta a - pályázat útján elnyerhető - cím birtokosa. Az ezzel járó állami támogatás innovációra, oktatásfejlesztésre, külföldi ösztöndíjakra fordítható - a szerk.)

„A BME FIEK bő egy éve alakult, de már most határozottan állíthatjuk: azt a célt, amit együtt kitűztünk magunk elé, meg tudjuk valósítani” – fogalmazott Józsa János rektor a konferencián, hozzátéve, hogy bár maga az egyetemi szervezeti egység úttörő vállalkozásnak indult, a 4 jelentős ipari partnerrel kialakított szoros kapcsolatnak az egyetem történetében több évtizedes múltja van. Az intézményvezető kijelentette: „a Műegyetem az ipari partnerekkel együtt értelmezhető".

Küldetésünk az új kutatási eredmények hasznosítása a jövő szakembereinek képzésébe, valamint az, hogy a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) – nemcsak projektként, hanem mint modell – révén még hatékonyabban bevonhassuk ebbe a munkába az ipari partnereket, akik professzionálisan szólnak a műegyetemi hallgatókhoz, erősítve alkalmasságukat a termelésre, kutatásra, fejlesztésre, és cégalapításra. A legelső jó példa erre az Ipar 4.0 Technológiai Központ létrehozása a BME FIEK keretein belül.  Kiemelte: a FIEK továbbra is nyitott kapukkal várja a további ipai társulásokat. (A megalakulás körülményeiről korábban a bme.hu is beszámolt, ahogyan a BME FIEK , és  az Ipar 4.0 Technológiai Központ ünnepélyes megnyitójáról egyaránt – a szerk.)

„A BME FIEK sokkal több, mint egy pályázat: képes arra, hogy a Műegyetem jövőjét építse az elkövetkezendő időszak fiatal kollégái számára” – jelentette ki Kollár László projektvezető. A hallgatósággal megosztotta: a központ nem a karok konkurenciája kíván lenni, hanem azok támogatója úgy, hogy intézményen belül szervezi meg az ipari együttműködéseket. „Koordinál, harmonizál és a műegyetemi innovációt fogja össze” – summázta a professzor.