2018. május 08.
Új eljárás a felületi mágneses skyrmionok stabilizálására: publikáció a Nature Communications folyóiratban
A felületi mágneses skyrmionok (topológiailag védett mágneses örvények) a nagysűrűségű mágneses adattárolás és a mágneses logikai eszközök következő generációjának különösen ígéretes alkotóelemei. A Hamburgi Egyetem kutatói a BME Elméleti Fizika Tanszék Számítógépes Mágnesség kutatócsoportjának munkatársaival együttműködve a mágneses skyrmionok stabilizálásának újszerű módszerét javasolták, és eredményeiket a Nature Communications folyóiratban közölték. A vizsgált Fe2/Ir(111) atomi vékonyréteg alapállapota egy 1.2 nm hullámhosszú spinspirál, és laboratóriumi körülmények között mágneses térbe helyezve nem tapasztalható benne mágneses skyrmionok képződése. Hidrogénadszorpció hatására a Fe vékonyrétegben egy 3.5 nm hullámhosszú spinspirál alapállapotot figyeltek meg, melyből 3 T külső mágneses tér alkalmazásával, a spinpolarizált pásztázó alagútmikroszkóp (SP-STM) felvételek tanúsága szerint, stabil mágneses skyrmionok alakulnak ki. A kutatásban részt vettek a Fizikai Intézet korábbi munkatársai, Rózsa Levente (jelenleg Hamburgban Humboldt-ösztöndíjas) és Palotás Krisztián (Szlovák Tudományos Akadémia, Pozsony), valamint intézetünk jelenlegi munkatársai, Udvardi László és Szunyogh László, akik ab initio számításokkal és spindinamikai szimulációkkal igazolták, hogy a Fe vékonyréteg mágneses alapállapotának hidrogénadszorpció hatására bekövetkezett modulációja hátterében a rendszer strukturális és elektronszerkezeti változásai állnak.
A közlemény:
Pin-Jui Hsu, Levente Rózsa, Aurore Finco, Lorenz Schmidt, Krisztián Palotás, Elena Vedmedenko, László Udvardi, László Szunyogh, André Kubetzka, Kirsten von Bergmann & Roland Wiesendanger
Inducing skyrmions in ultrathin Fe films by hydrogen exposure
Nature Communications 9, 1571 (2018).
Lent: Skyrmionok kialakulása a Fe2/Ir(111) atomi vékonyrétegben hidrogénadszorpció és mágneses tér hatására (SP-STM).
