BMETE12AF46

Tantárgy adatok
Tárgy címe: Kísérleti fizika 2
Neptun kód: BMETE12AF46
Felelős oktató: Dr. Koppa Pál
Képzés: BSc fizikus
Tantárgy adatlapja: BMETE12AF46
Követelmények, Információk

Tárgykövetelmények

Fizikus BSc, 2. évf.
Kísérleti fizika 2

Kód: BMETE12AF46;        Követelmény: 4/0/0/V/5 (K)
Félév: 2023/24/2;                Nyelv: magyar;

Előadó: Koppa Pál, Sólyom András (T0 kurzus)

Jelenléti követelmények. Részvétel az előadások legalább 70%-án

Félévközi számonkérések a kapcsolódó gyakorlati tárgy óráin, az ott megadott követelmények szerint történnek. Kihívást jelentő feladatok önkéntes megoldása

Az aláírás megszerzésének feltétele – a jelenléti követelmények teljesítésén túl –,
a kapcsolódó gyakorlati tárgyból a legalább elégséges félévközi jegy megszerzése.

A félév végi osztályzat kialakítása szóbeli vizsga alapján történik. Maximum 2 kihívást jelentő feladat beszámít az értékelésbe, egyenként +0.5 jeggyel.

Konzultációk: Oktatóval egyeztetett időpontokban.

Budapest, 2024. február 12.

 

                                                                                              ______________________
                                                                                              tárgyfelelős (Koppa Pál)

 

Matematika bevezető

/sites/physics.bme.hu/files/users/BMETE13AF03_kov/Matek_bev.pdf

 

KÍSÉRLETI FIZIKA 2

vizsgakérdések

(2023/2024 tanév 2. félév)

 

  1. Elektromos alapjelenségek, az elektromos töltés, vezetők és szigetelők. Elektromos erőhatások, a Coulomb-törvény. Mennyire pontos a Coulomb-törvény?
  2. Elektromos erőtér, elektromos térerősség, elektromos térerősségvonalak. A fluxus, az elektrosztatika II. alaptörvénye (Gauss tétel) vákuumban. Egyszerű töltéselrendezések elektromos erőterének számítása.
  3. Ponttöltés helyzeti energiája elektromos erőtérben, az elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye.
  4. Elektromos potenciál homogén erőtérben, ponttöltés-, töltésrendszer- és folytonos töltéseloszlás potenciálja. Ponttöltések kölcsönhatási energiája. Ekvipotenciális felületek.
  5. Vezető elektromos erőtérben, csúcshatás. Töltött  vezető potenciálja, kapacitás, kondenzátorok. Tükörtöltések módszere.
  6. Elektromos dipólus elektromos erőtere és viselkedése elektromos erőtérben. Dipólus energiája elektromos erőtérben.
  7. Szigetelő polarizációja elektromos erőtérben, az elektromos polarizáció vektora, elektromos erőtér és az elektrosztatika I. és II. alaptörvénye szigetelőben, az elektromos eltolás vektora.
  8.  Az elektromos térerősség és az eltolási vektor kapcsolata különböző anyagokban, elektromos szuszceptibilitás és permittivitás.
  9.  Az elektrosztatikus tér két szigetelő határán. A térerősség és az elektromos eltolás mérése szigetelőkben. Az elektromos erőtér energiája.
  10. Elektromos áram, áramsűrűség, Ohm-törvény, ellenállás, vezetőképesség. A  kontinuitási egyenlet és alkalmazása stacionárius áramokra, Kirchhoff I törvénye.
  11. A stacionárius áram molekuláris értelmezése, mozgékonyság, a vezetés viszkózus modellje.
  12. Állandó áram fenntartása zárt áramkörben, az elektromotoros erő, Kirchhoff II. törvénye. Elektromos energia átalakulása termikus energiává, Joule-törvény, zárt áramhurok energiamérlege.
  13. Vezetési mechanizmusok szilárd anyagokban, folyadékokban és gázokban. Kontaktus-jelenségek szilárd anyagokban (termoelektromos effektusok) és folyadékokban (telep és akkumulátor alapelve).
  14. Mágneses alapjelenségek, Lorentz-erő, a mágneses indukcióvektor, mágneses indukcióvonalak. Áramvezetőre ható erő mágneses erőtérben. Áramok kölcsönhatása, az áramerősség egységének meghatározása.
  15. Áramhurokra ható forgatónyomaték mágneses erőtérben. Mágneses dipólmomentum és viselkedése mágneses erőtérben, az elektromos motor alapelve.
  16. Áram mágneses tere, Biot-Savart törvény és a magnetosztatika I. alaptörvénye (gerjesztési törvény) vákuumban.
  17. Egyszerű áramelrendezések mágneses erőterének számítása. Indukciófluxus, a magnetosztatika II. alaptörvénye (Gauss-tétel).
  18. Anyag viselkedése mágneses erőtérben, a mágnesezettség vektora. A mágneses erőtér I. alaptörvénye (gerjesztési törvény) és II. alaptörvénye (Gauss-tétel) anyag jelenlétében.
  19. A mágneses térerősség vektora. A mágneses indukcióvektor és a mágneses térerősségvektor kapcsolata különböző anyagokban, mágneses szuszceptibilitás és mágneses permeabilitás.
  20. A mágneses indukcióvektor és a mágneses térerősségvektor mágneses anyagok határán. A mágneses indukció térerősség mérése. A mágneses tér energiája.
  21. A mágnesség egyszerű mikroszkópikus modellje. Giromágneses hatások.
  22. Elektromágneses indukció, a Faraday-féle indukciótörvény, az elektrosztatika I. alaptörvényének általánosítása időben változó erőterekre. A mozgási indukció jelensége és alaptörvényei, az elektromos generátor alapelve.
  23. Lenz törvénye, örvényáramok. Önindukció, kölcsönös indukció, a transzformátor alapelve. Tranziens jelenségek.
  24. Elektromos rezgőkörök (ideális és csillapított). Energiaviszonyok és kényszerrezgés elektromos rezgőkörökben. Csatolt rezgések.
  25. Váltakozó áram leírása. Impedancia. Váltakozó áram teljesítménye. Skin-effektus (bőrhatás).
  26. A magnetosztatika I. alaptörvényének általánosítása változó erőterekre, az eltolási áram.
  27. Az elektromágnességtan alapegyenletei (Maxwell-egyenletek) integrális és differenciális formában.
  28. Elektromágneses hullámok a klasszikus elektrodinamikában. Hullámegyenlet. Síkhullám megoldások. A  k, az E és a B viszonya, az utóbbiak hely és időfüggése.
  29. Elektromágneses hullám energia- és impulzussűrűsége. (Poynting-vektor. Sugárzási nyomás. Elektromágneses (rádiófrekvenciás) állóhullám, hullámvezetők. Diszperzió, fázis- és csoportsebesség.
  30. Relativisztikus alapfogalmak: Lorentz-transzformáció, Lorentz-kontrakció és idő-dilatáció. A mezon élettartam magyarázata.
  31. 4D téridő, négyesvektorok, invariáns távolságnégyzet. Állapotváltozások ábrázolása a téridőben, események osztályozása. Sajátidő.
  32. Relativisztikus mozgásegyenlet.  Relativisztikus tömegnövekedés. Állandó erővel gyorsított tömegpont mozgása. Energia-impulzus négyesvektor.
  33. Relativisztikus energiakifejezések és értelmezésük. Elektromágneses hullám Doppler-effektusa

 

A vizsgán minden hallgató 2 kérdést húz (1-16 ill. 17-33). Követelmény a témához tartozó fizikai jelenségek, az azokat leíró törvények és  fizikai mennyiségek, valamint az alapvető kísérletek ismerete. Az előadásokon elhangzott levezetések ismerete nem alapkövetelmény, de a „jó” illetve „jeles” minősítés feltétele.

 

Jó tanulást!

 

Koppa Pál

2024-02-12

 

Jegyzet:

/sites/physics.bme.hu/files/users/BMETE12AF46_kov/kisfiz2_jav.pdf