Hírek

Innovációs díj Erdei Gábornak

„VIGYÉK SIKERRE A BME FIEK PROJEKTJÉT!”


A Műegyetem legfiatalabb szervezeti egységének egy éves munkáját bemutató konferenciát tartottak, ahol átadták a BME és a Pro Progressio Alapítvány 2017. évi Innovációs díját is.

Józsa János rektor emlékeztetett arra, hogy a rangos elismeréssel 2012 óta ösztönzik az innovációs tevékenységet, majd méltatta az eddigi nyerteseket.

Pakucs János kuratóriumi elnök kiemelte: az elmúlt években kitüntetettek esetében olyan termékek kerültek előtérbe, amelyeket a Műegyetem szerves közreműködésével, az intézményben zajló kutatás-fejlesztés révén alkottak meg, és amelyek az adott vállalatnál a termelés és a szolgáltatás területén piaci sikert hoztak. „Idén is ilyen körülmények között megvalósult fejlesztést választottunk a legjobbnak” – tette hozzá.

A Pro Progressio Innovációs Díj elismerésre BME-s oktatók, kutatók vagy oktatói, kutatói csoportok pályázhattak. A kiadható díjak száma maximum kettő (1-1 millió Ft támogatási összeggel). Pályázni olyan kutatásfejlesztési, illetve innovációs eredménnyel – új termékkel és/vagy szolgáltatással, új eljárással – lehetett, amelynek alkalmazásba vétele megtörtént, gazdasági hasznot hozott vagy hasznosítása a közeli jövőben várható.

Az elismerés(ek) odaítéléséről a felkért szakértői bizottság előzetes véleménye alapján a Pro Progressio Alapítvány kuratóriuma döntött.

A 2017. évi Innovációs díjat Erdei Gábor, a Természettudományi Kar (TTK) Atomfizika Tanszék egyetemi docense nyerte el a Módszer és elfogadási kritériumrendszer automata mérőmikroszkópok objektívjének beállításához c. pályaművével.

A díjazott a hallgatóságnak is bemutatta munkáját. Elmondta: a 77 Elektronika Műszeripari Kft. felkérésére dolgozott ki egy olyan interferométeres eljárást, amellyel a mikroszkópobjektívek megfelelő pontossággal beállíthatók, ami után a képminőségük számszerűen ellenőrizhető és mérési adatlappal dokumentálható. Az így kapott optikai jellemzők nagyszámú objektíven történő vizsgálata alapján meghatározott egy minősítési módszert. Ennek segítségével eldönthető, hogy az adott objektívvel felszerelt mérőautomata a végső, komplex tesztelés során jól teljesít vagy megbukik. A kidolgozott minősítő eljárás bevezetése után a beszerelt objektívek bukási aránya nagymértékben csökkent. A szakember útmutatásai alapján a külföldi beszállító módosította a gyártási folyamatot, amelynek így már része a kidolgozott mérés és minősítés. A fejlesztésnek köszönhetően a korszerű, humán kiértékelésnél pontosabb vizeletdiagnosztikai készülékeket egyre több orvosi laborban, kutatóintézetben használhatják. A fejlesztés a BME-nek nettó 67 millió forintos bevételt jelentett.

 

„A bíráló bizottsági tagok megállapítása szerint a terveknek megfelelően, az arányos pénzügyi  ráfordítás és az egyértelmű hosszú távú fenntarthatóság biztosításával haladnak a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) kiemelt FIEK programjai, így például a folyamatos gyógyszergyártás technológiai modellje, a hatóanyag-tisztítási eljárás, és az 5G világára való felkészítés – hangsúlyozta megnyitó beszédében Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) leköszönő elnöke a BME modell – a közös nevező c. FIEK konferencián a Q épület zsúfolásig megtelt Simonyi Károly nagyelőadójában Józsa Jánosrektor, Kotán Attila, az új kancellár, továbbá rektorhelyettesek, dékánok, professzorok, oktatók, kutatók, a BME FIEK vezetése, társegyetemi vendégek és ipari partnerek jelenlétében.

Az MTA korábbi első embere arra buzdította a résztvevőket, hogy tegyék sikeressé a projektet, ettől ugyanis nagymértékben függ az egyetem jövője, valamint a további finanszírozások is. Az NKFIH vezetője beszámolt arról, hogy 2015-18 között az ország 3 Közép-magyarországi (BME, ELTE, és a Szent István Egyetem) és 5 konvergencia régióbeli helyszínen (Győr, Kaposvár, Miskolc, Debrecen, és Kecskemét egyetemei) 8 FIEK projekt 26,8 + 8 milliárd forint hazai, valamint uniós pályázati forrást nyert el. A modell előnyeit részletezve a nagyközönségnek elmondta: „ez a működési mód lehetőséget ad arra, hogy a munka egy helyre koncentrálódjon, és hogy az együttműködés keretében a vállalati kutatás-fejlesztések összehangolása az egyetemi kutatásokkal egy kölcsönösen előnyös helyzetet teremtsen. A felsőoktatási intézmények ezáltal közvetlenül érzékelhetik az ipari kutatási igényeket, egyúttal érvényesíthetnek az ipari menedzsment szempontokat, a vállalatok pedig számíthatnak a partner infrastrukturális és emberei erőforrásaira. Ugyanakkor jól megvalósul, hogy a felek közösen határozhatják meg a kutatás-fejlesztési célokat, lényegesen felgyorsítva ezzel az eredmények hasznosítását”.

A köszöntő után Józsa János rektor, és Kollár László, FIEK projektvezető ünnepélyes keretek között átadtak egy posztertáblát Pálinkás Józsefnek, összefoglalva rajta a kutatóegyetemtől a FIEK-ig megtett utat. (Kutatóegyetemek azok az elitintézmények lehetnek, amelyek tudományos eredményeiket az oktatásba is képesek közvetíteni. A BME kiemelkedő kutatási tevékenységével, jelentős nemzetközi kapcsolataival, erős tehetséggondozásával 2010 óta a - pályázat útján elnyerhető - cím birtokosa. Az ezzel járó állami támogatás innovációra, oktatásfejlesztésre, külföldi ösztöndíjakra fordítható - a szerk.)

„A BME FIEK bő egy éve alakult, de már most határozottan állíthatjuk: azt a célt, amit együtt kitűztünk magunk elé, meg tudjuk valósítani” – fogalmazott Józsa János rektor a konferencián, hozzátéve, hogy bár maga az egyetemi szervezeti egység úttörő vállalkozásnak indult, a 4 jelentős ipari partnerrel kialakított szoros kapcsolatnak az egyetem történetében több évtizedes múltja van. Az intézményvezető kijelentette: „a Műegyetem az ipari partnerekkel együtt értelmezhető".

Küldetésünk az új kutatási eredmények hasznosítása a jövő szakembereinek képzésébe, valamint az, hogy a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) – nemcsak projektként, hanem mint modell – révén még hatékonyabban bevonhassuk ebbe a munkába az ipari partnereket, akik professzionálisan szólnak a műegyetemi hallgatókhoz, erősítve alkalmasságukat a termelésre, kutatásra, fejlesztésre, és cégalapításra. A legelső jó példa erre az Ipar 4.0 Technológiai Központ létrehozása a BME FIEK keretein belül.  Kiemelte: a FIEK továbbra is nyitott kapukkal várja a további ipai társulásokat. (A megalakulás körülményeiről korábban a bme.hu is beszámolt, ahogyan a BME FIEK , és  az Ipar 4.0 Technológiai Központ ünnepélyes megnyitójáról egyaránt – a szerk.)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az ipar és az egyetem új típusú együttműködését megvalósító szervezetet négy jelentős ipari partnerével, a Siemens Zrt.-vel, a Richter Gedeon Nyrt.-vel, a Nokia Kft.-vel és a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel közösen alakította meg az NKFIH támogatásával 2017-ben.

A BME FIEK új modellt jelentő rendszerének kialakítására és a pályázatban vállalt kutatási feladatok elvégzésére az NKFIH a FIEK_16-1-2016-0007 kódszámú pályázat keretén belül 3,96 milliárd forint támogatást, a résztvevő vállalatok összesen 2 milliárd forint forrást biztosítottak. A konzorcium minden tagja aktívan közreműködik a BME új szervezeti egységének irányításában és munkájában. A BME FIEK az egyetem jogi keretei között teremti meg annak lehetőségét, hogy a Műegyetem a partnervállalatokkal hosszú távú stratégia mentén, egységesen kezelje a vállalati-egyetemi kapcsolatok eddig gyakran elkülönülten értelmezett területeit, az oktatást, a kutatás-fejlesztést, a tudástranszfert, a szellemi tulajdon kezelést, az inkubációt, a beszállítói rendszer fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatokat. Ezzel új innovációs ökoszisztémát hoz létre, amely az egyes elemek szinergiáját kihasználva magas minőséget teremt a hazai innovációs rendszerek között.

A modell működésének meghatározó jellemzője, hogy a BME FIEK irányítása az egyetemeken kevésbé ismert formában, egy döntési jogkörrel rendelkező Igazgató Tanácson keresztül valósul meg, amelyben a vállalatok és az egyetem vezetői vesznek részt, biztosítva ezzel az akadémiai és a versenyszféra képviselőinek harmonikus együttműködését.

A BME FIEK igazgatója Lengyel László, az igazgatóhelyettes Bodzay Brigitta.

„A BME FIEK sokkal több, mint egy pályázat: képes arra, hogy a Műegyetem jövőjét építse az elkövetkezendő időszak fiatal kollégái számára” – jelentette ki Kollár László projektvezető. A hallgatósággal megosztotta: a központ nem a karok konkurenciája kíván lenni, hanem azok támogatója úgy, hogy intézményen belül szervezi meg az ipari együttműködéseket. „Koordinál, harmonizál és a műegyetemi innovációt fogja össze” – summázta a professzor.

A konferencia K+F eredményeink és jövőkép című blokkjában 10-10 perces előadások hangzottak el:

Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója a folyamatos gyógyszeripari technológiák fejlesztéséhez kapcsolódóan elmondta: a FIEK projekt keretében ezen a területen a kutatók reakciókat optimalizáltak, majd kidolgoztak egy többlépéses hatóanyag szintézist, és tisztítási technológiát, valamint kísérleti tapasztalatokat gyűjtöttek a folyamatos szálképzéses készítmény előállításában.

Balázs Gergely, a Siemens Zrt. kutatás-fejlesztési vezetője a légi járművek villamos hajtásrendszerének újfajta technológiáról tartott előadást. Összefoglalta, hogy a hibrid és elektromos hajtású járművek megjelenésével és elterjedésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a környezettudatos technológiák a légi járművekben is. A FIEK program keretében szoros együttműködés indult el a cég és a Műegyetem között, amelynek célja a légi járművekben alkalmazható intelligens energiaátalakító és -tároló egységek kutatása, fejlesztése, valamint ezek analizálására és méréseire alkalmas laboratóriumi környezet kialakítása.

Nováczki Szabolcs, a Nokia Kft. senior kutatója ismertette, hogy a mobil technológia fejlődése olyan komplex távközlési hálózatokat eredményezett, amelyekben a szolgáltatások zavartalan működéséhez több alrendszer összehangolt és hibamentes együttműködésére van szükség. A rendszerek bonyolultsága megnöveli a rejtett hibák lehetőségét, ami bizonyos esetekben a szolgáltatásminőség romlásához vagy alacsony hatékonyságú működéshez vezethet. A FIEK projektben kiemelt cél a hálózatüzemeltetési paradigmaváltás lehetőségének a megalapozása, valamint a hibamentes, önálló, mesterséges intelligencián alapuló, kognitív hálózati képességek kifejlesztése.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. vezérigazgatói koordinátora a megújuló energiaforrásokra nagymértékben támaszkodó villamosenergia-rendszer energiamenedzsmentjének laborkörülmények között megvalósuló valós idejű teszteléséről szólt. A FIEK programban a szakemberek arra a kérdésre keresik a választ, hogy az időjárásfüggő villamosenergia-termelés növekvő aránya következtében milyen kihívásokkal kell szembenéznie a villamosenergia rendszernek, emellett egyensúlya gazdaságos fenntartása érdekében mely karbonsemleges és innovatív technológiákra, flexibilitási megoldásokra célszerű K+F erőforrásokat fordítani.

A Műegyetem részéről Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a FIEK szakmai alprojektvezetője ismertette a BME szervezeti keretei között kialakított FIEK modell fenntarthatóságával összefüggésben tett lépéseket és eredményeket. Elmondta, hogy az egyetemeknek mozdulniuk kell a reaktív üzemmódból a proaktív működési módba. A BME FIEK ilyen szemléletben jött létre. A modellhez kapcsolódva kiemelte: az nem csak egy projekt, sokkal inkább befektetés a jövőbe, az egyetem karainak összefogásával megvalósuló multidiszciplináris, gyors válasz az iparban felmerülő komplex kihívásokra. Összefoglalta: a BME FIEK keretében alakult meg az Ipar 4.0 Technológiai Központ, folyamatban van az 5G teszthálózat tervezése, unikális hajtáslabor kiépítése, miközben több K+F szerződést, stratégiai megállapodásokat kötött és készít elő – az ipar irányába proaktívan nyitó – szervezet, amely egyúttal a hazai és nemzetközi fórumok aktív szereplője.

 

– GI –

Fotó: Philip János

 

Gyerekegyetem a BME-n

A Fizikai Intézet munkatársai idén is jelentős részt vállaltak a július 1. és 12. között megrendezett BME Gyerekegyetem programjaiban. Az első turnusnak (július 1-5, 1.-4. osztály) Härtlein Károly tartott fizika előadást, és egy meglepetés-kísérletet is bemutatott egy harmincméteres szemeteszsák-tömlővel. A bemutató képei itt találhatók. Az 5.-8. osztályosoknak szóló második turnus július 8-tól július 12-ig tart.

Fizika a Híradóban

Idén is megrendezésre került a Fizika Mindenkié rendezvénysorozat, amin a BME Fizikai Intézet munkatársai az ELTÉ-vel közösen tartottak előadásokat, színes bemutatókat 2018. április 21-én 10 órától. A rendezvényről az MTVA is beszámolt, a tudósítás letölthető itt.

 

A lágymányosi program a facebookon: https://www.facebook.com/events/106993150118627/

 

A rendezvénysorozat honlapja: http://afizikamindenkie.kfki.hu

Mágneses skyrmionok stabilizálása

Új eljárás a felületi mágneses skyrmionok stabilizálására: publikáció a Nature Communications folyóiratban

 

A felületi mágneses skyrmionok (topológiailag védett mágneses örvények) a nagysűrűségű mágneses adattárolás és a mágneses logikai eszközök következő generációjának különösen ígéretes alkotóelemei. A Hamburgi Egyetem kutatói a BME Elméleti Fizika Tanszék Számítógépes Mágnesség kutatócsoportjának munkatársaival együttműködve a mágneses skyrmionok stabilizálásának újszerű módszerét javasolták, és eredményeiket a Nature Communications folyóiratban közölték. A vizsgált Fe2/Ir(111) atomi vékonyréteg alapállapota egy 1.2 nm hullámhosszú spinspirál, és laboratóriumi körülmények között mágneses térbe helyezve nem tapasztalható benne mágneses skyrmionok képződése. Hidrogénadszorpció hatására a Fe vékonyrétegben egy 3.5 nm hullámhosszú spinspirál alapállapotot figyeltek meg, melyből 3 T külső mágneses tér alkalmazásával, a spinpolarizált pásztázó alagútmikroszkóp (SP-STM) felvételek tanúsága szerint, stabil mágneses skyrmionok alakulnak ki. A kutatásban részt vettek a Fizikai Intézet korábbi munkatársai, Rózsa Levente (jelenleg Hamburgban Humboldt-ösztöndíjas) és Palotás Krisztián (Szlovák Tudományos Akadémia, Pozsony), valamint intézetünk jelenlegi munkatársai, Udvardi László és Szunyogh László, akik ab initio számításokkal és spindinamikai szimulációkkal igazolták, hogy a Fe vékonyréteg mágneses alapállapotának hidrogénadszorpció hatására bekövetkezett modulációja hátterében a rendszer strukturális és elektronszerkezeti változásai állnak.

 

A közlemény:
Pin-Jui Hsu, Levente Rózsa, Aurore Finco, Lorenz Schmidt, Krisztián Palotás, Elena Vedmedenko, László Udvardi, László Szunyogh, André Kubetzka, Kirsten von Bergmann & Roland Wiesendanger
Inducing skyrmions in ultrathin Fe films by hydrogen exposure
Nature Communications 9, 1571 (2018).

 

Lent: Skyrmionok kialakulása a Fe2/Ir(111) atomi vékonyrétegben hidrogénadszorpció és mágneses tér hatására (SP-STM).

 

skyrmion.png

 

Publikációs díj munkatársainknak

A Fizikai Intézet kutatóinak cikkei nyerték el "A BME legkiválóbb tudományos közleménye 2013-2017" és a "BME 2017. évi legjelentősebb tudományos közleménye" címeket.

 

A BME legkiválóbb tudományos közleménye 2013-2017

A cikk szerzői az MTA-BME "Lendület" Statisztikus Térelmélet Kutatócsoport és az MTA-BME "Lendület" Egzotikus Kvantumfázisok Kutatócsoport tagjai.

B. Pozsgay, M. Mestyán, M. A. Werner, M. Kormos, G. Zaránd, and G. Takács
Correlations after Quantum Quenches in the XXZ Spin Chain: Failure of the Generalized Gibbs Ensemble
Physical Review Letters 113, 117203 (2014)

 

Az elismerő oklevél jpg formátumban.

 

A BME 2017. évi legjelentősebb tudományos közleménye

A cikk szerzői az MTA-BME "Lendület" Spintronikai Kutatócsoport tagjai.

L. Szolnoki, A. Kiss, B. Dóra, and F. Simon
Spin-relaxation time in materials with broken inversion symmetry and large spin-orbit coupling
Scientific Reports 7, 9949 (2017)

A fizika idén is mindenkié

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat idén 2018. április 20-án és 21-én szervezi meg a A fizika mindenkié 4.0 országos rendezvényét. A 2018-as célunk az, hogy minél több helyen, minél többen, minél jobban és egyre jobban fizikázzanak! Várunk és hívunk Titeket, hogy ismét egy nagyszerű fizika-kémia-természettudományos napot-napokat szervezzünk együtt, egymásért, a tudományért, az oktatásért, de legfőképpen a jövő generációjáért!
 
Mutassuk meg és segítsünk megérteni a fizika csodás világát!
 
A program lágymányosi főhelyszínének programja itt letölthető png formátumban. Időpont: 2018. április 21., szombat, 10:00 - 15:40. A BME Fizika Intézetéből Török János "Az emberi viselkedés fizikus szemmel" címmel tart előadást 10:30-tól, Härtlein Károly kísérleti bemutatója pedig 14:00-kor kezdődik.
 

A lágymányosi program a facebookon: https://www.facebook.com/events/106993150118627/

 

A rendezvénysorozat honlapja: http://afizikamindenkie.kfki.hu

Oldalak