Hírek

Mikulás fizika

Härtlein Károly mesteroktatóval és a Wigner Jenő Kamarakórussal, a BME Fizikai Intézet nagyelőadójában (F29-es terem), december 7-én pénteken 17 órától.

Michael Berry a BME-n

A kvantummechanikai Berry-fázis névadója, Sir Michael Berry az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vendégeként december 12-13-án Budapestre látogat, és két előadást tart a Műegyetemen.

 

Az első előadás egy tudománynépszerűsítő, széles közönségnek szánt nyilvános esemény. Erre a BME minden karáról, és a BME-n kívülről is várják az érdeklődőket a szervezők. A részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni ITT kell. Az első előadás részletei:

Időpont, helyszín: 2018. december 12., 16:00 óra, BME K épület, 134. terem (Alkalmazott Matematikai Nap)
Regisztráció: https://regisztracio.bme.hu/michael-berry-eloadas-20181212
Cím: Nature's optics and our understanding of light
Előadó: Michael Berry (Bristol)

Kivonat: "Optical phenomena visible to everyone abundantly illustrate important ideas in science and mathematics. The phenomena considered include rainbows, sparkling reflections on water, green flashes, earthlight on the moon, glories, daylight, crystals, and the squint moon. The concepts include refraction, wave interference, numerical experiments, asymptotic, Regge poles, polarization singularities, conical intersections, and visual illusions."

 

A második előadás részletei:

Időpont: 2018. december 13., 15:00 óra, BME K épület, Oktatói Klub
Cím: Variations on a theme of Aharonov and Bohm
Előadó: MIchael Berry (Bristol)

Kivonat: "The Aharonov-Bohm effect (AB) concerns the role in quantum physics of the vector potential of an impenetrable line of magnetic flux. Its partial anticipation by Ehrenberg and Siday, in terms of interference, was an approximation whose wavefunction was not singlevalued, and whose connection with the singlevalued AB wave involves topology: waves winding round the flux (‘many-whirls representation’). AB is a fine illustration of idealization in physics. There are four AB effects, depending on whether the waves and the flux are classical or quantum. In the classical-classical case, many details of the AB wavefunction have been explored experimentally in ripples scattered by a water vortex, where the flow velocity of the water corresponds to the vector potential. The AB wave possesses a phase singularity, and there is a similar phenomenon in general interferometers. Gauge-invariant AB streamlines exhibit extraordinary sub-wavelength structure. Connections between the AB wave and edge diffraction (Cornu spiral) enable calculation of the quantum force (recently observed), and lead to extremely accurate approximations."
 

Nobel-díjas kísérletek

A BME Fizikai Intézete idén is megrendezi a „Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak” című mérési szakkört, melyre első sorban 12., de 11. és 10. évfolyamos középiskolás diákokat is várunk. A résztvevők modern, Nobel-díjakhoz kapcsolódó témákban végezhetnek kísérleteket saját kezükkel: vizsgálhatnak atomi méretű szerkezeteket, szupravezető anyagokat, készíthetnek hologramot, tanulmányozhatják a folyadékkristály kijelzők működési elvét, kísérletezhetnek lézerekkel vagy akár egy atomreaktorral.

 
A szakkör idén két módon kerül megrendezésre: a hagyományos módon két októberi pénteken várjuk a közelről érkezőket, míg a távolról jövőknek egy őszi szünet alatti kétnapos alkalmat szervezünk. A hagyományos mérési szakkör időpontjai: 2018. október 5-én és október 26-án du. 3 órától. A kétnapos alkalom október 29. hétfő délután és 30. kedd délelőtt kerül megrendezésre, amikor szintén két mérésen vehetsz részt.
 
A hagyományos mérésekre legkésőbb az adott alkalom előtt 2 nappal kell jelentkezni, a kétnapos alkalomra október 22. éjfélig várunk jelentkezőket.
 
A szakkör ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
 
További részletek illetve a regisztrációs felület a megújult honlapunkon, a http://felvi.physics.bme.hu/nobeldijas linken érhetők el.
 
A felmerülő kérdésekkel a szakkör szervezőjéhez, Fülöp Bálinthoz lehet fordulni a fulop.balint@mail.bme.hu címen.

Science Campus

Szeptember 28-án indítja ismeretterjesztő előadássorozatát a BME Természettudományi Kara. A ,,Science Campus'' című sorozat elsősorban középiskolásoknak szól, de minden érdeklődő számára nyilvánosan látogatható. Az előadássorozat a korábban már három ízben megrendezett ,,BME TTK Sciencecamp'' természettudományos nyári tábor hagyományait folytatja.

Link a bővebb információkért: http://felvi.ttk.bme.hu/sciencecampus

Életműdíj Vannay Lászlónak

Az Eötvös Loránd Fizikai társulat Prométheusz érem életműdíjjal tüntette ki dr. Vannay Lászlót, a BME TTK Fizika Tanszék címzetes egyetemi docensét. A társulat a "A fizikai gondolkodás terjesztéséért" adományozza az életműdíjat.

 

A díjazott méltatása: "Vannay László kiemelkedő középiskolásoknak szóló tehetséggondozását, egyetemi oktatói tevékenységét, és tudományos közéleti tevékenységét kívánjuk ezen felterjesztéssel elismerni. Az egyetemi diploma megszerzése után az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékén, majd a BME Kísérleti Fizika tanszékén dolgozott. 1989-től nyugdíjba vonulásáig a BME Kísérleti Fizika Tanszék tanszékvezető-helyettese volt. A kristálynövesztés és kristályok technikai alkalmazása területén folytatott kutatásokat, melyekből 35 tudományos közlemény és 7 szabadalom született. Számos TDK-dolgozatnak, diplomamunkának, doktori dolgozatnak és K+F projektnek volt a témavezetője. Az oktatás területén alapvető szerepet vállalt az 1991-ben indult mérnök-fizikus képzésben a fizika laboratórium tárgyak megszervezésében és vezetésében. Vannay László 1994 óta minden évben szervezője és felelőse a fizika OKTV egyik kísérleti fordulójának, aminek keretében mintegy 30 mérési feladatot és kísérleti eszközt állított össze. 2004-es nyugdíjazása óta is töretlen lelkesedéssel és odaadással végzi ezt a munkát. Ezen mérési feladatokra építve 2000-ben középiskolás diákok számára tehetséggondozó mérési szakkört indított, melyen minden évben mintegy 30 középiskolás végezhet el számos korábbi OKTV mérési feladatot. 2008/09 és 2009/10 évben kutató diákok programot szervezett: mintegy 15 középiskolás diák kapcsolódhatott be a Tanszéken folyó kutatásokba. Az OKTV kísérleti feladatokat számos ízben a Fizikai Szemlében publikálta. Projektvezetőként 14 pályázatot nyert el, melyek komoly anyagi támogatást nyújtottak a BME Természettudományi Kar tehetséggondozó programjaihoz. 1993-96-ig, majd 1999-2004-ig az ELFT Kristályfizikai Szakcsoportjának elnöke volt. A díjjavaslatot a kísérleti OKTV megszervezésének 25. alkalma motíválja."

 

Frissítés (2018. július 23.): Vannay László életműdíjáról a bme.hu portál is beszámol ebben a cikkben.

Innovációs díj Erdei Gábornak

„VIGYÉK SIKERRE A BME FIEK PROJEKTJÉT!”


A Műegyetem legfiatalabb szervezeti egységének egy éves munkáját bemutató konferenciát tartottak, ahol átadták a BME és a Pro Progressio Alapítvány 2017. évi Innovációs díját is.

Józsa János rektor emlékeztetett arra, hogy a rangos elismeréssel 2012 óta ösztönzik az innovációs tevékenységet, majd méltatta az eddigi nyerteseket.

Pakucs János kuratóriumi elnök kiemelte: az elmúlt években kitüntetettek esetében olyan termékek kerültek előtérbe, amelyeket a Műegyetem szerves közreműködésével, az intézményben zajló kutatás-fejlesztés révén alkottak meg, és amelyek az adott vállalatnál a termelés és a szolgáltatás területén piaci sikert hoztak. „Idén is ilyen körülmények között megvalósult fejlesztést választottunk a legjobbnak” – tette hozzá.

A Pro Progressio Innovációs Díj elismerésre BME-s oktatók, kutatók vagy oktatói, kutatói csoportok pályázhattak. A kiadható díjak száma maximum kettő (1-1 millió Ft támogatási összeggel). Pályázni olyan kutatásfejlesztési, illetve innovációs eredménnyel – új termékkel és/vagy szolgáltatással, új eljárással – lehetett, amelynek alkalmazásba vétele megtörtént, gazdasági hasznot hozott vagy hasznosítása a közeli jövőben várható.

Az elismerés(ek) odaítéléséről a felkért szakértői bizottság előzetes véleménye alapján a Pro Progressio Alapítvány kuratóriuma döntött.

A 2017. évi Innovációs díjat Erdei Gábor, a Természettudományi Kar (TTK) Atomfizika Tanszék egyetemi docense nyerte el a Módszer és elfogadási kritériumrendszer automata mérőmikroszkópok objektívjének beállításához c. pályaművével.

A díjazott a hallgatóságnak is bemutatta munkáját. Elmondta: a 77 Elektronika Műszeripari Kft. felkérésére dolgozott ki egy olyan interferométeres eljárást, amellyel a mikroszkópobjektívek megfelelő pontossággal beállíthatók, ami után a képminőségük számszerűen ellenőrizhető és mérési adatlappal dokumentálható. Az így kapott optikai jellemzők nagyszámú objektíven történő vizsgálata alapján meghatározott egy minősítési módszert. Ennek segítségével eldönthető, hogy az adott objektívvel felszerelt mérőautomata a végső, komplex tesztelés során jól teljesít vagy megbukik. A kidolgozott minősítő eljárás bevezetése után a beszerelt objektívek bukási aránya nagymértékben csökkent. A szakember útmutatásai alapján a külföldi beszállító módosította a gyártási folyamatot, amelynek így már része a kidolgozott mérés és minősítés. A fejlesztésnek köszönhetően a korszerű, humán kiértékelésnél pontosabb vizeletdiagnosztikai készülékeket egyre több orvosi laborban, kutatóintézetben használhatják. A fejlesztés a BME-nek nettó 67 millió forintos bevételt jelentett.

 

„A bíráló bizottsági tagok megállapítása szerint a terveknek megfelelően, az arányos pénzügyi  ráfordítás és az egyértelmű hosszú távú fenntarthatóság biztosításával haladnak a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) kiemelt FIEK programjai, így például a folyamatos gyógyszergyártás technológiai modellje, a hatóanyag-tisztítási eljárás, és az 5G világára való felkészítés – hangsúlyozta megnyitó beszédében Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) leköszönő elnöke a BME modell – a közös nevező c. FIEK konferencián a Q épület zsúfolásig megtelt Simonyi Károly nagyelőadójában Józsa Jánosrektor, Kotán Attila, az új kancellár, továbbá rektorhelyettesek, dékánok, professzorok, oktatók, kutatók, a BME FIEK vezetése, társegyetemi vendégek és ipari partnerek jelenlétében.

Az MTA korábbi első embere arra buzdította a résztvevőket, hogy tegyék sikeressé a projektet, ettől ugyanis nagymértékben függ az egyetem jövője, valamint a további finanszírozások is. Az NKFIH vezetője beszámolt arról, hogy 2015-18 között az ország 3 Közép-magyarországi (BME, ELTE, és a Szent István Egyetem) és 5 konvergencia régióbeli helyszínen (Győr, Kaposvár, Miskolc, Debrecen, és Kecskemét egyetemei) 8 FIEK projekt 26,8 + 8 milliárd forint hazai, valamint uniós pályázati forrást nyert el. A modell előnyeit részletezve a nagyközönségnek elmondta: „ez a működési mód lehetőséget ad arra, hogy a munka egy helyre koncentrálódjon, és hogy az együttműködés keretében a vállalati kutatás-fejlesztések összehangolása az egyetemi kutatásokkal egy kölcsönösen előnyös helyzetet teremtsen. A felsőoktatási intézmények ezáltal közvetlenül érzékelhetik az ipari kutatási igényeket, egyúttal érvényesíthetnek az ipari menedzsment szempontokat, a vállalatok pedig számíthatnak a partner infrastrukturális és emberei erőforrásaira. Ugyanakkor jól megvalósul, hogy a felek közösen határozhatják meg a kutatás-fejlesztési célokat, lényegesen felgyorsítva ezzel az eredmények hasznosítását”.

A köszöntő után Józsa János rektor, és Kollár László, FIEK projektvezető ünnepélyes keretek között átadtak egy posztertáblát Pálinkás Józsefnek, összefoglalva rajta a kutatóegyetemtől a FIEK-ig megtett utat. (Kutatóegyetemek azok az elitintézmények lehetnek, amelyek tudományos eredményeiket az oktatásba is képesek közvetíteni. A BME kiemelkedő kutatási tevékenységével, jelentős nemzetközi kapcsolataival, erős tehetséggondozásával 2010 óta a - pályázat útján elnyerhető - cím birtokosa. Az ezzel járó állami támogatás innovációra, oktatásfejlesztésre, külföldi ösztöndíjakra fordítható - a szerk.)

„A BME FIEK bő egy éve alakult, de már most határozottan állíthatjuk: azt a célt, amit együtt kitűztünk magunk elé, meg tudjuk valósítani” – fogalmazott Józsa János rektor a konferencián, hozzátéve, hogy bár maga az egyetemi szervezeti egység úttörő vállalkozásnak indult, a 4 jelentős ipari partnerrel kialakított szoros kapcsolatnak az egyetem történetében több évtizedes múltja van. Az intézményvezető kijelentette: „a Műegyetem az ipari partnerekkel együtt értelmezhető".

Küldetésünk az új kutatási eredmények hasznosítása a jövő szakembereinek képzésébe, valamint az, hogy a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) – nemcsak projektként, hanem mint modell – révén még hatékonyabban bevonhassuk ebbe a munkába az ipari partnereket, akik professzionálisan szólnak a műegyetemi hallgatókhoz, erősítve alkalmasságukat a termelésre, kutatásra, fejlesztésre, és cégalapításra. A legelső jó példa erre az Ipar 4.0 Technológiai Központ létrehozása a BME FIEK keretein belül.  Kiemelte: a FIEK továbbra is nyitott kapukkal várja a további ipai társulásokat. (A megalakulás körülményeiről korábban a bme.hu is beszámolt, ahogyan a BME FIEK , és  az Ipar 4.0 Technológiai Központ ünnepélyes megnyitójáról egyaránt – a szerk.)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az ipar és az egyetem új típusú együttműködését megvalósító szervezetet négy jelentős ipari partnerével, a Siemens Zrt.-vel, a Richter Gedeon Nyrt.-vel, a Nokia Kft.-vel és a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel közösen alakította meg az NKFIH támogatásával 2017-ben.

A BME FIEK új modellt jelentő rendszerének kialakítására és a pályázatban vállalt kutatási feladatok elvégzésére az NKFIH a FIEK_16-1-2016-0007 kódszámú pályázat keretén belül 3,96 milliárd forint támogatást, a résztvevő vállalatok összesen 2 milliárd forint forrást biztosítottak. A konzorcium minden tagja aktívan közreműködik a BME új szervezeti egységének irányításában és munkájában. A BME FIEK az egyetem jogi keretei között teremti meg annak lehetőségét, hogy a Műegyetem a partnervállalatokkal hosszú távú stratégia mentén, egységesen kezelje a vállalati-egyetemi kapcsolatok eddig gyakran elkülönülten értelmezett területeit, az oktatást, a kutatás-fejlesztést, a tudástranszfert, a szellemi tulajdon kezelést, az inkubációt, a beszállítói rendszer fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatokat. Ezzel új innovációs ökoszisztémát hoz létre, amely az egyes elemek szinergiáját kihasználva magas minőséget teremt a hazai innovációs rendszerek között.

A modell működésének meghatározó jellemzője, hogy a BME FIEK irányítása az egyetemeken kevésbé ismert formában, egy döntési jogkörrel rendelkező Igazgató Tanácson keresztül valósul meg, amelyben a vállalatok és az egyetem vezetői vesznek részt, biztosítva ezzel az akadémiai és a versenyszféra képviselőinek harmonikus együttműködését.

A BME FIEK igazgatója Lengyel László, az igazgatóhelyettes Bodzay Brigitta.

„A BME FIEK sokkal több, mint egy pályázat: képes arra, hogy a Műegyetem jövőjét építse az elkövetkezendő időszak fiatal kollégái számára” – jelentette ki Kollár László projektvezető. A hallgatósággal megosztotta: a központ nem a karok konkurenciája kíván lenni, hanem azok támogatója úgy, hogy intézményen belül szervezi meg az ipari együttműködéseket. „Koordinál, harmonizál és a műegyetemi innovációt fogja össze” – summázta a professzor.

A konferencia K+F eredményeink és jövőkép című blokkjában 10-10 perces előadások hangzottak el:

Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója a folyamatos gyógyszeripari technológiák fejlesztéséhez kapcsolódóan elmondta: a FIEK projekt keretében ezen a területen a kutatók reakciókat optimalizáltak, majd kidolgoztak egy többlépéses hatóanyag szintézist, és tisztítási technológiát, valamint kísérleti tapasztalatokat gyűjtöttek a folyamatos szálképzéses készítmény előállításában.

Balázs Gergely, a Siemens Zrt. kutatás-fejlesztési vezetője a légi járművek villamos hajtásrendszerének újfajta technológiáról tartott előadást. Összefoglalta, hogy a hibrid és elektromos hajtású járművek megjelenésével és elterjedésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a környezettudatos technológiák a légi járművekben is. A FIEK program keretében szoros együttműködés indult el a cég és a Műegyetem között, amelynek célja a légi járművekben alkalmazható intelligens energiaátalakító és -tároló egységek kutatása, fejlesztése, valamint ezek analizálására és méréseire alkalmas laboratóriumi környezet kialakítása.

Nováczki Szabolcs, a Nokia Kft. senior kutatója ismertette, hogy a mobil technológia fejlődése olyan komplex távközlési hálózatokat eredményezett, amelyekben a szolgáltatások zavartalan működéséhez több alrendszer összehangolt és hibamentes együttműködésére van szükség. A rendszerek bonyolultsága megnöveli a rejtett hibák lehetőségét, ami bizonyos esetekben a szolgáltatásminőség romlásához vagy alacsony hatékonyságú működéshez vezethet. A FIEK projektben kiemelt cél a hálózatüzemeltetési paradigmaváltás lehetőségének a megalapozása, valamint a hibamentes, önálló, mesterséges intelligencián alapuló, kognitív hálózati képességek kifejlesztése.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. vezérigazgatói koordinátora a megújuló energiaforrásokra nagymértékben támaszkodó villamosenergia-rendszer energiamenedzsmentjének laborkörülmények között megvalósuló valós idejű teszteléséről szólt. A FIEK programban a szakemberek arra a kérdésre keresik a választ, hogy az időjárásfüggő villamosenergia-termelés növekvő aránya következtében milyen kihívásokkal kell szembenéznie a villamosenergia rendszernek, emellett egyensúlya gazdaságos fenntartása érdekében mely karbonsemleges és innovatív technológiákra, flexibilitási megoldásokra célszerű K+F erőforrásokat fordítani.

A Műegyetem részéről Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a FIEK szakmai alprojektvezetője ismertette a BME szervezeti keretei között kialakított FIEK modell fenntarthatóságával összefüggésben tett lépéseket és eredményeket. Elmondta, hogy az egyetemeknek mozdulniuk kell a reaktív üzemmódból a proaktív működési módba. A BME FIEK ilyen szemléletben jött létre. A modellhez kapcsolódva kiemelte: az nem csak egy projekt, sokkal inkább befektetés a jövőbe, az egyetem karainak összefogásával megvalósuló multidiszciplináris, gyors válasz az iparban felmerülő komplex kihívásokra. Összefoglalta: a BME FIEK keretében alakult meg az Ipar 4.0 Technológiai Központ, folyamatban van az 5G teszthálózat tervezése, unikális hajtáslabor kiépítése, miközben több K+F szerződést, stratégiai megállapodásokat kötött és készít elő – az ipar irányába proaktívan nyitó – szervezet, amely egyúttal a hazai és nemzetközi fórumok aktív szereplője.

 

– GI –

Fotó: Philip János

 

Oldalak